Tartalomjegyzék

• AZ ÉPÜLETENERGETIKA ALAPJAI
• Impresszum
• 1. Bevezetés
• 2. Tervezési adatok
  • 2.1. Külső hőmérséklet
    • 2.1.1. A levegő hőmérséklete
      • 2.1.1.1. Méretezési külső hőmérséklet
      • 2.1.1.2. Évi középhőmérséklet
      • 2.1.1.3. A fűtési idény átlaghőmérséklete
      • 2.1.1.4. Hőfokgyakorisági diagram
      • 2.1.1.5. Nyári hőmérséklet-lefutás
    • 2.1.2. A talaj hőmérséklete
  • 2.2. Sugárzás
    • 2.2.1. Alapvető fogalmak és törvények
    • 2.2.2. A napsugárzás
    • 2.2.3. A hosszúhullámú sugárzás
  • 2.3. Szél
  • 2.4. Nedvesség
    • 2.4.1. A relatív nedvesség
    • 2.4.2. A felhőzet
    • 2.4.3. A csapadék
    • 2.4.4. Evaporáció, transpiráció
  • 2.5. Városklíma
  • 2.6. Együttes előfordulások
  • 2.7. Belső komfortfeltételek
  • 2.8. Belső hőterhelések
• 3. Az energiamérleg összetevői
  • 3.1. A transzmissziós energiaáramok
    • 3.1.1. Egydimenziós áramok
      • 3.1.1.1. Hővezetési tényező (conductivity, Wärmeleitzahl)
      • A korrekciós tényezők a következő hatásokat veszik figyelembe:
      • 3.1.1.2. Hőátadási tényező, hőátadási ellenállás
      • 3.1.1.3. Hőátbocsátási ellenállás
      • 3.1.1.4. Légrétegek egyenértékű hőellenállása
      • 3.1.1.5. Hőátbocsátási tényező
      • 3.1.1.6. Veszteségtényező
      • 3.1.1.7. Hőáramsűrűség, fajlagos hőáram
      • 3.1.1.8. Hőáram
      • 3.1.1.9. Hőmérséklet-eloszlás a határoló szerkezetekben
      • 3.1.1.10. Sajátléptékben mért hőmérséklet
    • 3.1.2. Többdimenziós hővezetés
      • 3.1.2.1. Elemen belüli hőhidak egyszerűsített számítási lehetőségei
      • 3.1.2.2. Csatlakozási hőhidak egyszerűsített számítása a 7/2006 (TNM) rendelet szerint
    • 3.1.3. Talaj felé irányuló hőáramok
      • 3.1.3.1. Numerikus módszerek, végeselem-szimuláció
      • 3.1.3.2. Egyszerűsített módszer a 7/2006 (V.24.) TNM-rendelet szerint
      • 3.1.3.3. Egyszerűsített módszer a EN 12831 szabvány szerint
      • 3.1.3.4. Egyszerűsített módszer az MSZ EN ISO 13370 szabvány szerint
    • 3.1.4. A hőszigetelés hatásai
  • 3.2. Sugárzásos hőcsere
    • 3.2.1. Alapfogalmak
    • 3.2.2. Az épület köpenyének sugárzási mérlege
    • 3.2.3. Lapostetők hőmérlege
    • 3.2.4. Transzparens szerkezetek energiamérlege
      • 3.2.4.1. Összsugárzás-átbocsátási tényező és naptényező
      • 3.2.4.2. Árnyékolószerkezetek sugárzásátbocsátás-csökkentő tényezője (z)
      • 3.2.4.3. Fényáteresztési tényező (τ)
      • 3.2.4.4. Üvegezések szelektivitása (τ/g arány)
    • 3.2.5. Az üvegházhatás
  • 3.3. A napsugárzás geometriája
  • 3.4. Szellőzési energiaáramok
    • 3.4.1. Alapfogalmak
    • 3.4.2. A légcsereszám
    • 3.4.3. A kürtőhatás
    • 3.4.4. A szél hatása
    • 3.4.5. Légtömörség és légcsere
      • 3.4.5.1. Tömítetlenségből származó légcserenövekmény becslése a 7/2006 (V.24.) TNM-rendelet szerint
      • 3.4.5.2. Légcsereszám meghatározása n50 alapján
      • 3.4.5.3. Légcsere számítása n50 alapján mesterséges szellőztetésű épületek esetén
  • 3.5. Az egyensúlyi hőmérséklet és a hőfokhíd
    • 3.5.1. Helyiség stacioner hőegyensúlya
    • 3.5.2. Fűtési hőfokhíd, fűtési határhőmérséklet, fűtési idény hossza
    • 3.5.3. Fűtetlen terekkel határos szerkezetek
      • 3.5.3.1. Fűtetlen terekkel határos szerkezetek figyelembevétele a 7/2006 (V.24.) TNM-rendelet szerint
      • 3.5.3.2. Fűtetlen terekkel határos szerkezetek figyelembevétele az MSZ EN ISO 13789 szabvány szerint
  • 3.6. Hőtárolás
    • 3.6.1. Instacioner hőegyensúly és hőtároló kapacitás
    • 3.6.2. Időállandó
    • 3.6.3. A hőstabilitás
    • 3.6.4. Csillapítás, késleltetés
    • 3.6.5. Nyári túlmelegedési ciklusok
    • 3.6.6. A hasznosítási fok
      • 3.6.6.1. Dinamikus hatások figyelembevételének lehetséges módszerei energetikai számításoknál
      • 3.6.6.2. A fűtési hasznosítási tényező számítása a 7/2006 (V.24.) TNM-rendelet szerint [13]
      • 3.6.6.3. A hasznosítási tényező számítása részletes módszerrel (EN ISO 13786:2008 szabvány [18] alapján) a fűtési idényre
      • 3.6.6.4. A hasznosítási tényező számítása részletes módszerrel (EN ISO 13786:2008 szabvány [18] alapján) a hűtési idényre
  • 3.7. Geometria, tömegformálás, tervezési stratégiák
  • 3.8. A gépészeti rendszer veszteségei és önfogyasztása
    • 3.8.1. Hőtermelők hatásfoka és energetikai mutatói (kazánok)
      • 3.8.1.1. A kazánok veszteségei
      • 3.8.1.2. Hőtermelői hatásfokfogalmak
      • 3.8.1.3. A részterhelésen vett hatásfok alakulása különböző kazántípusoknál
      • 3.8.1.4. Gázkazánok szezonális hatásfokának meghatározása szabványhatásfok módszer szerint
      • 3.8.1.5. Gázkazánok szezonális hatásfokának meghatározása az ErP irányelv szerint
      • 3.8.1.6. A teljesítménytényező
      • 3.8.1.7. Folyékony és gáznemű tüzelőanyagokkal üzemelő hőtermelők teljesítménytényezője és villamos segédenergia-igénye egyszerűsített módszerrel [13]
      • 3.8.1.8. Biomassza alapú hőtermelő berendezések
      • 3.8.1.9. Biomassza-alapú hőtermelő berendezések teljesítménytényezője és villamos segédenergia-igénye [13]
    • 3.8.2. Hőtermelők hatásfoka és energetikai mutatói (hőszivattyúk)
      • 3.8.2.1. COP (Coefficient of Performance) teljesítménytényező
      • 3.8.2.2. EER (Energy Efficiency Ratio) energiahatékonysági tényező
      • 3.8.2.3. A COP és az EER hőfokfüggése
      • 3.8.2.4. A névleges állapotra vonatkozó COP és EER peremfeltételei
      • 3.8.2.5. COP és EER részterhelésen
      • 3.8.2.6. SCOP (Seasonal COP) és SEER (Seasonal EER) szezonális teljesítménytényező és energiahatékonysági tényező
      • 3.8.2.7. Hőszivattyúk teljesítménytényezője egyszerűsített számítással [TNM]
    • 3.8.3. Hőtermelők hatásfoka és energetikai mutatói (napkollektorok)
      • 3.8.3.1. Napkollektorok energiaáramai
      • 3.8.3.2. A kollektorhatásfok fogalma
      • 3.8.3.3. Rendszerhatásfok és szoláris részarány
      • 3.8.3.4. Napkollektorok által termelt hőmennyiség meghatározása egyszerűsített módszerrel
    • 3.8.4. Hőtermelők hatásfoka és energetikai mutatói (egyéb hőtermelők) [13]
    • 3.8.5. Monovalens és bivalens üzemvitel
    • 3.8.6. Elosztási veszteségek
      • 3.8.6.1. Csővezetéki hőleadás számítása részletes módszerrel
      • 3.8.6.2. Elosztási veszteségek számítása részletes módszerrel [TNM]
    • 3.8.7. Szabályozási veszteségek
      • 3.8.7.1. Beszabályozás
      • 3.8.7.2. Szabályozás
      • 3.8.7.3. Fűtési hőleadók szerepe a szabályozási veszteségekben
      • 3.8.7.4. Fűtési szabályozási veszteségek meghatározása egyszerűsített módszerrel [13]
    • 3.8.8. Tárolási veszteségek számítása egyszerűsített módszerrel
    • 3.8.9. A fűtési rendszer villamos segédenergia-igényei
    • 3.8.10. A használati melegvízellátó rendszer veszteségei egyszerűsített módszerrel
      • 3.8.10.1. A melegvíztermelés teljesítménytényezői és fajlagos segédenergia-igénye
      • 3.8.10.2. A melegvíztárolás fajlagos vesztesége
      • 3.8.10.3. A melegvízelosztás fajlagos vesztesége és a cirkuláció segédenergia-igénye
    • 3.8.11. A légtechnikai, a hűtési rendszer veszteségei, a beépített világítás és az egyéb villamos berendezések energiafelhasználása
• 4. Energetikai indikátorok, energiafogyasztás, üzemeltetési költség
  • 4.1. Épületburok indikátorai
    • 4.1.1. Átlagos hőátbocsátási tényező
    • 4.1.2. Fajlagos hőveszteség-tényező
      • 4.1.2.1. A hőhidak figyelembevételének lehetőségei
      • 4.1.2.2. A direkt sugárzási nyereségek meghatározása
      • 4.1.2.3. Indirekt sugárzási nyereségek
    • 4.1.3. A nyári túlmelegedés mértéke
    • 4.1.4. Légtömörségi mutatók
    • 4.1.5. Fűtés nettó igénye
      • 4.1.5.1. Nettó fűtési hőigény a 7/2006 (V.24.) TNM-rendelet szerint
      • 4.1.5.2. Nettó fűtési hőigény részletes módszerrel
    • 4.1.6. Hűtés nettó igénye
      • 4.1.6.1. Nettó hűtési hőigény a 7/2006 (V.24.) TNM-rendelet szerint
      • 4.1.6.2. A hűtés nettó hőenergia-igénye részletes, hasznosítási tényezőn alapuló számítás szerint
    • 4.1.7. Egyéb nettó igények (HMV, világítás)
      • 4.1.7.1. HMV-igény meghatározása fejadag alapján
      • 4.1.7.2. HMV és a mesterséges világítás energiaigényének meghatározása szabványos fajlagos értékek alapján
  • 4.2. Végenergia és üzemeltetési költség
    • 4.2.1. A fűtés végenergia-igénye
    • 4.2.2. A HMV végenergia-igénye
    • 4.2.3. Üzemeltetési költségek
  • 4.3. Primer energia (megújuló és nem megújuló), megújuló energia részarány
    • 4.3.1. Az épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok
  • 4.4. Szén-dioxid- és szennyezőanyag-emissziók
  • 4.5. Az életciklusra vetített energiamérleg
  • 4.6. Gazdaságossági mutatók
    • 4.6.1. Nettó jelenérték vizsgálat (NPV – Net Present Value)
      • 4.6.1.1. Kamatos kamat és leszámítolás
      • 4.6.1.2. Jövedelmezőségi index (PI)
      • 4.6.1.3. Jövőérték (FV– Future Value)
    • 4.6.2. Belső megtérülési ráta (IRR – Internal Rate of Return)
    • 4.6.3. Egyszerű megtérülési idő (simple payback period – PR)
    • 4.6.4. Diszkontált megtérülési idő (DPP Discounted Payback Period)
    • 4.6.5. Globálisköltség-elemzés
      • 4.6.5.1. A globális költség összetevői
      • 4.6.5.2. A globális költség számítása
• 5. Az épületek minősítése
  • 5.1. Bevezetés
  • 5.2. Energetikai követelmények
    • 5.2.1. A szerkezeti elemekre vonatkozó követelmények
    • 5.2.2. A köpenyre vonatkozó követelmények
    • 5.2.3. Az épület mint komplex energetikai rendszer
    • 5.2.4. A nyári túlmelegedés kockázata
    • 5.2.5. Megújuló energia részaránya
  • 5.3. Energiatanúsítás
  • 5.4. Passzívház minősítés
  • 5.5. Épületminősítés környezeti hatásvizsgálat alapján
    • 5.5.1. A LEED minősítő rendszer
    • 5.5.2. A BREEAM minősítő rendszer
    • 5.5.3. A DGNB minősítő rendszer
• 6. Energiaaudit, monitoring, fogyasztói magatartás
  • 6.1. Bevezetés
    • 6.1.1. Az audit célja, megrendelője, kapcsolata a tanúsítással
    • 6.1.2. Az audit tárgya
    • 6.1.3. Jogszabályi háttér, audittal szemben támasztott követelmények
    • 6.1.4. A fogyasztói magatartás szerepe
  • 6.2. Az audit során alkalmazott módszerek, tartalmi elemek
    • 6.2.1. Tervek, műszaki dokumentációk értékelése
    • 6.2.2. Helyszíni szemle, felmérés
    • 6.2.3. Ad-hoc mérések
    • 6.2.4. Közüzemi szerződések vizsgálata
    • 6.2.5. Fogyasztói számlák kiértékelése
    • 6.2.6. Magatartás-audit, interjúk, kérdőíves felmérések
    • 6.2.7. Kontrollcsoport-, kontrollépület-vizsgálatok
    • 6.2.8. Energetikai modell felállítása
    • 6.2.9. Méretezési számítások
    • 6.2.10. Gazdaságossági vizsgálatok
    • 6.2.11. Környezetvédelmi értékelés
    • 6.2.12. Épületenergetikai akcióterv
    • 6.2.13. Fogyasztói magatartás változtatására irányuló javaslatok és intézkedések
  • 6.3. Monitoring és okosmérők
    • 6.3.1. Idősoros elemzések
    • 6.3.2. Monitoringadatok statisztikai vizsgálata
    • 6.3.3. Hőfokhíd szerinti korrekció
    • 6.3.4. „Energy signature”
    • 6.3.5. Kontrollcsoportos, kontrollépületes vizsgálatok
• 7. Az energiaigények csökkentését célzó technológiák
  • 7.1. Hőszigetelés
    • 7.1.1. Hőhídmentes csomópontok
  • 7.2. Nyílászárók
    • 7.2.1. Üvegezések hőszigetelő képességének és sugárzási nyereségek javítási lehetőségei (téli állapot)
      • 7.2.1.1. Hővezetés az üvegben
      • 7.2.1.2. Hőátadás az üvegréteg(ek) mentén
      • 7.2.1.3. Hővezetés és hőátadás a légrésben
      • 7.2.1.4. Gáztöltettel ellátott üvegezések működése
      • 7.2.1.5. Vákuum alkalmazása
      • 7.2.1.6. Az üvegrétegek sugárzásos hőleadása
      • 7.2.1.7. Alacsony emissziós tényezőjű bevonatok (low-e bevonat)
      • 7.2.1.8. Az üvegezések hőátbocsátási tényezői és össz-sugárzás átbocsátási tényezői
      • 7.2.1.9. A távtartók mint vonalmenti hőhidak
    • 7.2.2. A nyári hőterhelés csökkentése
      • 7.2.2.1. Állandó tulajdonságú üvegezések
      • 7.2.2.2. Változó tulajdonságú üvegezések
      • 7.2.2.3. Változtatható tulajdonságú üvegezések
    • 7.2.3. Nyílászáró keretek hőátbocsátási tényezője
    • 7.2.4. A nyílászárók hőátbocsátási tényezője
    • 7.2.5. Egyéb vonatkozások
  • 7.3. Árnyékolás
  • 7.4. Légtömörség
  • 7.5. Passzív fűtés
    • 7.5.1. Bevezetés
    • 7.5.2. Energiagyűjtő falak
      • 7.5.2.1. Tömegfal
      • 7.5.2.2. Trombe-fal
      • 7.5.2.3. Transzparens hőszigetelés
    • 7.5.3. Napterek
      • 7.5.3.1. Átrium
    • 7.5.4. Levegő-hőhordozóval működő passzív fűtési rendszerek
      • 7.5.4.1. Falkollektor
    • 7.5.5. Hulladékhő-visszanyerés, hővisszanyerős szellőzés
    • 7.5.6. Talajhő-hasznosítás
      • 7.5.6.1. A talajhő passzív hasznosítása
  • 7.6. Passzív hűtés
    • 7.6.1. A passzív hűtés értelmezése
    • 7.6.2. A hőterhelés mérséklése
      • 7.6.2.1. Árnyékolás és üvegezés
      • 7.6.2.2. Határolószerkezetek
      • 7.6.2.3. Növényzet
    • 7.6.3. A hőterhelés eltávolítása
      • 7.6.3.1. Természetes szellőztetés
      • 7.6.3.2. Adiabatikus hűtés
      • 7.6.3.3. Légkezelés és talajhő
      • 7.6.3.4. Sugárzó hűtés
    • 7.6.4. A hőterhelés hatásának mérséklése
      • 7.6.4.1. Légmozgás a helyiségben
      • 7.6.4.2. A hőtároló képesség szerepe
  • 7.7. A HMV-hőigény csökkentésének lehetőségei
• 8. Számítási példák
  • 8.1. feladat: Fal hőátbocsátása
    • 8.1.1. MEGOLDÁS
  • 8.2. feladat: Fal hőszigetelése
    • 8.2.1. MEGOLDÁS
  • 8.3. feladat: Hőfokeloszlás falszerkezetben
    • 8.3.1. MEGOLDÁS
  • 8.4. feladat: Lineáris hőátbocsátási tényező meghatározása hőhídmodellel
    • 8.4.1. MEGOLDÁS
  • 8.5. feladat: Falszakasz teljes vesztesége
    • 8.5.1. MEGOLDÁS
  • 8.6. feladat: Födém átlagos hőátbocsátási tényezője 1
    • 8.6.1. MEGOLDÁS
  • 8.7. feladat: Födém átlagos hőátbocsátási tényezője 2
    • 8.7.1. MEGOLDÁS
  • 8.8. feladat: Födém átlagos hőátbocsátási tényezője 3
    • 8.8.1. MEGOLDÁS
  • 8.9. feladat: Födém átlagos hőátbocsátási tényezője 4
    • 8.9.1. MEGOLDÁS
  • 8.10. feladat: Födém átlagos hőátbocsátási tényezője 5
    • 8.10.1. MEGOLDÁS
  • 8.11. feladat: Hőhídveszteségek hatása
    • 8.11.1. MEGOLDÁS
  • 8.12. Feladat: Hőszükségelet-számítás
    • 8.12.1. MEGOLDÁS
  • 8.13. feladat: Helyiség egyensúlyi hőmérséklete
    • 8.13.1. MEGOLDÁS
  • 8.14. feladat: Energiamegtakarítás felújítás esetén
    • 8.14.1. MEGOLDÁS
  • 8.15. feladat: Nyári sugárzási nyereség számítása
    • 8.15.1. MEGOLDÁS
  • 8.16. feladat: Hőtároló tömeg számítása
    • 8.16.1. MEGOLDÁS
  • 8.17. feladat: Fűtési energiafogyasztás
    • 8.17.1. MEGOLDÁS
  • 8.18. feladat: Fűtési energiaköltség
    • 8.18.1. MEGOLDÁS
  • 8.19. feladat: Gazdaságossági elemzés
    • 8.19.1. MEGOLDÁS
  • 8.20. feladat: Fűtés és HMV szétválasztás példa
  • 8.21. feladat: Családi ház energetikai tanúsítása egyszerűsített módszerrel
    • 8.21.1. MEGOLDÁS
  • 8.22. feladat: Többhőtermelős rendszer energiafelhasználása
    • 8.22.1. MEGOLDÁS
• 9. Felhasznált szakirodalom